cvs: phpdoc-hu /security current.xml database.xml errors.xml globals.xml variables.xml

From: Date: Sun, 18 Mar 2007 14:58:56 +0000
Subject: cvs: phpdoc-hu /security current.xml database.xml errors.xml globals.xml variables.xml
Groups: php.doc.hu 
Request: Send a blank email to doc-hu+get-1612@lists.php.net to get a copy of this message
chappy Sun Mar 18 14:58:56 2007 UTC Modified files: /phpdoc-hu/security current.xml database.xml errors.xml globals.xml variables.xml Log: updated

http://cvs.php.net/viewvc.cgi/phpdoc-hu/security/current.xml?r1=1.3&r2=1.4&diff_format=u Index: phpdoc-hu/security/current.xml diff -u phpdoc-hu/security/current.xml:1.3 phpdoc-hu/security/current.xml:1.4 --- phpdoc-hu/security/current.xml:1.3 Sun Aug 15 17:55:01 2004 +++ phpdoc-hu/security/current.xml Sun Mar 18 14:58:56 2007 @@ -1,24 +1,26 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!-- EN-Revision: 1.2 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- EN-Revision: 1.3 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- CREDITS: chappy --> +<!-- Reviewed: no --> <!-- HU: Last EN-Revision before HU-split: 1.48 --> <!-- EN: Last Revision before split: 1.66 --> <!-- EN: splitted from ./index.xml, last change in rev 1.66 --> - <chapter id="security.current"> - <title>Fontos aktuálisnak maradni</title> - <simpara> - A PHP, mint bármilyen más nagy rendszer állandóan változások és - fejlesztések alatt áll. Minden új változat kisebb-nagyobb - változtatásokat tartalmaz, feljesztve a nyelvet, kijavítva - biztonsági hibákat, beállítási kellemetlenségeket, és más - olyan elemeket, amik a teljes rendszer stabilitására és - biztonságára hatnak. - </simpara> - <simpara> - Mint más rendszerszintû nyelvek és programok esetében, a legjobb - hozzáállás a gyakori frissítés, valamint a friss változatokról, és - a fellépõ változásokról való informálódás. - </simpara> - </chapter> +<chapter id="security.current"> + <title>Fontos aktuálisnak maradni</title> + <simpara> + A PHP, mint bármilyen más nagy rendszer állandóan változások és + fejlesztések alatt áll. Minden új változat kisebb-nagyobb + változtatásokat tartalmaz, feljesztve a nyelvet, kijavítva + bármilyen hibát, beállítási kellemetlenséget, és más + olyan elemet, ami a teljes rendszer stabilitására és + biztonságára hat. + </simpara> + <simpara> + Mint más rendszerszintû nyelvek és programok esetében, a legjobb + hozzáállás a gyakori frissítés, valamint a friss változatokról, és + a fellépõ változásokról való informálódás. + </simpara> +</chapter> <!-- Keep this comment at the end of the file http://cvs.php.net/viewvc.cgi/phpdoc-hu/security/database.xml?r1=1.7&r2=1.8&diff_format=u Index: phpdoc-hu/security/database.xml diff -u phpdoc-hu/security/database.xml:1.7 phpdoc-hu/security/database.xml:1.8 --- phpdoc-hu/security/database.xml:1.7 Fri Mar 18 01:06:27 2005 +++ phpdoc-hu/security/database.xml Sun Mar 18 14:58:56 2007 @@ -1,138 +1,140 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!-- EN-Revision: 1.11 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- EN-Revision: 1.12 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- CREDITS: chappy --> +<!-- Reviewed: no --> <!-- HU: Last EN-Revision before HU-split: 1.48 --> <!-- EN: Last Revision before split: 1.66 --> <!-- EN: splitted from ./index.xml, last change in rev 1.66 --> - <chapter id="security.database"> - <title>Adatbázis biztonság</title> +<chapter id="security.database"> + <title>Adatbázis biztonság</title> + <simpara> + Mostanában, a dinamikus tartalmat szolgáltató web alkalmazások sarokkövének + számítanak az adatbázisok. Mivel nagyon kényes, titkos adatok tárolására + szolgálhatnak ezek az adatbázisok, erõsen megfontolandó, miképp védjük meg + ezeket. + </simpara> + <simpara> + Információk tárolásához vagy visszakereséséhez csatlakozni kell az + adatbázishoz, egy érvényes lekérdezést kell küldeni, az eredményt ki kell + olvasni, és le kell zárni a kapcsolatot. + Manapság ebben a párbeszédben a Structured Query Language (SQL) a + leggyakrabban használt lekérdezõnyelv. Figyeld meg, miként lehet <link + linkend="security.database.sql-injection">SQL lekérdezéseket megbabrálni</link>! + </simpara> + <simpara> + Mint látható, a PHP egymagában, magától nem képes megvédeni az adatbázist. + A következõ bekezdések célja, hogy betekintést adjanak az alapokba, hogyan kell + adatbázisokat elérni és módosítani egy PHP programon belül. + </simpara> + <simpara> + Tartsd észben a következõ egyszerû szabályt: tagoltan védekezni. Minél több + helyen minél többet teszel a biztonság növeléséért, annál kisebb a valószínûsége, + hogy a támadók sikerrel járjanak, és kiteregessék titkos adataidat, vagy + visszaéljenek velük. A jó adatbázis- és alkalmazástervezés mindig a legnagyobb + félelmek figyelembevételérõl ismerszik meg. + </simpara> + + <sect1 id="security.database.design"> + <title>Adatbázis-tervezés</title> <simpara> - Mostanában, a dinamikus tartalmat szolgáltató web alkalmazások sarokkövének - számítanak az adatbázisok. Mivel nagyon kényes, titkos adatok tárolására - szolgálhatnak ezek az adatbázisok, erõsen megfontolandó, miképp védjük meg - ezeket. + Az elsõ lépés mindig az adatbázis létrehozása, hacsak nem egy kívülállóét + kell használni. Az adatbázis létrehozásakor az a tulajdonosáé lesz, azé, + aki lefuttatta az utasításokat. Általában csak a tulajdonos - esetleg az + ún. superuser - jogosult bármiféle az adatbázis elemeit érintõ mûveletre. + Annak érdekében, hogy más felhasználók is hozzáférjenek, jogokat kell + nekik biztosítani. </simpara> <simpara> - Információk tárolásához vagy visszakereséséhez csatlakozni kell az - adatbázishoz, egy érvényes lekérdezést kell küldeni, az eredményt ki kell - olvasni, és le kell zárni a kapcsolatot. - Manapság ebben a párbeszédben a Structured Query Language (SQL) a - leggyakrabban használt lekérdezõnyelv. Figyeld meg, miként lehet <link - linkend="security.database.sql-injection">SQL lekérdezéseket megbabrálni</link>! + Az alkalmazásoknak soha nem szabad a tulajdonosaként vagy superuserként + csatlakozni az adatbázishoz, mert ezek bármilyen utasítást és lekérdezést + tetszés szerint futtathatnak, pl. a szerkezeti módosítást (táblák + megszüntetése) vagy táblák komplett törlése. </simpara> <simpara> - Mint látható, a PHP egymagában, magától nem képes megvédeni az adatbázist. - A következõ bekezdések célja, hogy betekintést adjanak az alapokba, hogyan kell - adatbázisokat elérni és módosítani egy PHP programon belül. + Létre lehet hozni különbözõ, szigorúan korlátozott jogosultásgú adatbázis- + felhasználókat, melyek mindegyike az adatbázis manipulációnak egy-egy + különbözõ nézõpontjáért felelõsek. Mindig csak a legszükségesebb jogokat + szabad engedélyezni, és el kell kerülni, hogy ugyanazt a felhasználót + használjuk szerepeiben egymástól különbözõ esetekben. Ez azt jelenti, hogy + ha a behatoló meg is szerzi valamelyik ilyen minõsítést (hitelesítési + információt = felhasználói név + jelszó), akkor is csak akkora változást tud + okozni, mint az alkalmazás maga. </simpara> <simpara> - Tartsd észben a következõ egyszerû szabályt: tagoltan védekezni. Minél több - helyen minél többet teszel a biztonság növeléséért, annál kisebb a valószínûsége, - hogy a támadók sikerrel járjanak, és kiteregessék titkos adataidat, vagy - visszaéljenek velük. A jó adatbázis- és alkalmazástervezés mindig a legnagyobb - félelmek figyelembevételérõl ismerszik meg. + Nem kell minden feladatfüggõ szabályozást a webalkalmazásban (PHP + szkriptben) kódolni, ehelyett inkább használd az adatbázis lehetõségeit: + view-k (nézetek), trigger-ek, rule-ok (szabályok). Ha a rendszer + fejlõdik, és más alkalmazásokat is csatlakoztatni kell az adatbázishoz, + akkor mindegyiknél újra kellene programozni ezeket a szabályokat. + Mindezen felül a triggerek arra is jók, hogy átlátszó módon és + automatikusan kezeljenek egyes mezõket az adatbázisban, amelyek gyakran + bepillantást adnak abba, hogy mi is történik/történt egy tranzakció közben, + vagy nagyon hasznosnak bizonyulhatnak hibakeresés során. </simpara> + </sect1> - <sect1 id="security.database.design"> - <title>Adatbázis-tervezés</title> - <simpara> - Az elsõ lépés mindig az adatbázis létrehozása, hacsak nem egy kívülállóét - kell használni. Az adatbázis létrehozásakor az a tulajdonosáé lesz, azé, - aki lefuttatta az utasításokat. Általában csak a tulajdonos - esetleg az - ún. superuser - jogosult bármiféle az adatbázis elemeit érintõ mûveletre. - Annak érdekében, hogy más felhasználók is hozzáférjenek, jogokat kell - nekik biztosítani. - </simpara> - <simpara> - Az alkalmazásoknak soha nem szabad a tulajdonosaként vagy superuserként - csatlakozni az adatbázishoz, mert ezek bármilyen utasítást és lekérdezést - tetszés szerint futtathatnak, pl. a szerkezeti módosítást (táblák - megszüntetése) vagy táblák komplett törlése. - </simpara> - <simpara> - Létre lehet hozni különbözõ, szigorúan korlátozott jogosultásgú adatbázis- - felhasználókat, melyek mindegyike az adatbázis manipulációnak egy-egy - különbözõ nézõpontjáért felelõsek. Mindig csak a legszükségesebb jogokat - szabad engedélyezni, és el kell kerülni, hogy ugyanazt a felhasználót - használjuk szerepeiben egymástól különbözõ esetekben. Ez azt jelenti, hogy - ha a behatoló meg is szerzi valamelyik ilyen minõsítést (hitelesítési - információt = felhasználói név + jelszó), akkor is csak akkora változást tud - okozni, mint az alkalmazás maga. - </simpara> - <simpara> - Nem kell minden feladatfüggõ szabályozást a webalkalmazásban (PHP - szkriptben) kódolni, ehelyett inkább használd az adatbázis lehetõségeit: - view-k (nézetek), trigger-ek, rule-ok (szabályok). Ha a rendszer - fejlõdik, és más alkalmazásokat is csatlakoztatni kell az adatbázishoz, - akkor mindegyiknél újra kellene programozni ezeket a szabályokat. - Mindezen felül a triggerek arra is jók, hogy átlátszó módon és - automatikusan kezeljenek egyes mezõket az adatbázisban, amelyek gyakran - bepillantást adnak abba, hogy mi is történik/történt egy tranzakció közben, - vagy nagyon hasznosnak bizonyulhatnak hibakeresés során. - </simpara> - </sect1> - - <sect1 id="security.database.connection"> - <title>Kapcsolódás az adatbázishoz</title> - <simpara> - Elképzelhetõ, hogy SSL-n keresztül szeretnél kapcsolódni az adatbázishoz, - hogy a kiszolgáló és ügyfél közti teljes kommunikáció titkosításával - növeld a védelmet. Használhatsz ssh-t is erre a célra. Akármelyik is - áll, nagyon nehéz lesz a forgalom lehallgatásából információkat kinyerni - ezek után. - </simpara> - <!--simpara> - If your database server native SSL support, consider to use <link - linkend="ref.openssl">OpenSSL functions</link> in communication between - PHP and database via SSL. - </simpara--> - </sect1> - - <sect1 id="security.database.storage"> - <title>Titkosított tárolás</title> - <simpara> - SSL/SSH az ügyfél és kiszolgáló közt mozgó adatokat védi, és nem védi - az adatbázisban tárolt megmaradó adatokat. Az SSL - kapcsolati protokoll. - </simpara> - <simpara> - Mihelyst a támadó közvetlen hozzáférést szerzett az adatbázishoz - - megkerülve a webszervert -, a tárolt adatok védtelenné váltak, és - visszaélhet velük, ha csak maga az adatbázis nem védi valahogy azokat. - Az adatok titkosítása kellõképp enyhíti ezt a veszélyt, de jelenleg - nagyon kevés adatbázis kezelõ támogatja a titkosítást. - </simpara> - <simpara> - Ez a legkönnyebben saját titkosító csomag írásával oldható meg, amelyet - utána a PHP szkriptbõl el lehet érni. Ebben az esetben a PHP segítséget - nyújthat néhány kiterjesztésével, mint például az <link - linkend="ref.mcrypt">Mcrypt</link> vagy az <link - linkend="ref.mhash">Mhash</link>, amelyek nagyon sokféle titkosító - algoritmust fednek le. A szkript az adatbázisban való tárolás elõtt - titkosítja a tárolni kívánt adatot, majd visszakereséskor - visszafejti azokat. Nézd meg a hivatkozott - fejezeteket további példákért, hogyan kell a titkosítást végrehajtani. - </simpara> - <simpara> - Olyan teljesen rejtett adatok esetén, amelyeknek nyílt ábrázolásukra nincs - szükség, mert nem lesznek kiíratva, a hashelés alkalmazása is - meggondolandó. A hashelés jól ismert példája az, hogy a jelszavak helyett, - azoknak csak MD5 hash értékét tárolják az adatbzisban. Lásd még: - <function>crypt</function> és <function>md5</function>! - </simpara> - <example> - <title>Hashelt jelszó mezõ használata</title> - <programlisting role="php"> + <sect1 id="security.database.connection"> + <title>Kapcsolódás az adatbázishoz</title> + <simpara> + Elképzelhetõ, hogy SSL-n keresztül szeretnél kapcsolódni az adatbázishoz, + hogy a kiszolgáló és ügyfél közti teljes kommunikáció titkosításával + növeld a védelmet. Használhatsz ssh-t is erre a célra. Akármelyik is + áll, nagyon nehéz lesz a forgalom lehallgatásából információkat kinyerni + ezek után. + </simpara> + <!--simpara> + If your database server native SSL support, consider to use <link + linkend="ref.openssl">OpenSSL functions</link> in communication between + PHP and database via SSL. + </simpara--> + </sect1> + + <sect1 id="security.database.storage"> + <title>Titkosított tárolás</title> + <simpara> + SSL/SSH az ügyfél és kiszolgáló közt mozgó adatokat védi, és nem védi + az adatbázisban tárolt megmaradó adatokat. Az SSL - kapcsolati protokoll. + </simpara> + <simpara> + Mihelyst a támadó közvetlen hozzáférést szerzett az adatbázishoz - + megkerülve a webszervert -, a tárolt adatok védtelenné váltak, és + visszaélhet velük, ha csak maga az adatbázis nem védi valahogy azokat. + Az adatok titkosítása kellõképp enyhíti ezt a veszélyt, de jelenleg + nagyon kevés adatbázis kezelõ támogatja a titkosítást. + </simpara> + <simpara> + Ez a legkönnyebben saját titkosító csomag írásával oldható meg, amelyet + utána a PHP szkriptbõl el lehet érni. Ebben az esetben a PHP segítséget + nyújthat néhány kiterjesztésével, mint például az <link + linkend="ref.mcrypt">Mcrypt</link> vagy az <link + linkend="ref.mhash">Mhash</link>, amelyek nagyon sokféle titkosító + algoritmust fednek le. A szkript az adatbázisban való tárolás elõtt + titkosítja a tárolni kívánt adatot, majd visszakereséskor + visszafejti azokat. Nézd meg a hivatkozott + fejezeteket további példákért, hogyan kell a titkosítást végrehajtani. + </simpara> + <simpara> + Olyan teljesen rejtett adatok esetén, amelyeknek nyílt ábrázolásukra nincs + szükség, mert nem lesznek kiíratva, a hashelés alkalmazása is + meggondolandó. A hashelés jól ismert példája az, hogy a jelszavak helyett, + azoknak csak MD5 hash értékét tárolják az adatbzisban. Lásd még: + <function>crypt</function> és <function>md5</function>! + </simpara> + <example> + <title>Hashelt jelszó mezõ használata</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php // jelszó hash értékének tárolása $query = sprintf("INSERT INTO users(name,pwd) VALUES('%s','%s');", - addslashes($username), md5($password)); + pg_escape_string($username), md5($password)); $result = pg_query($connection, $query); // lekérdezés, vajon a felhasználó a helyes jelszót adta-e meg $query = sprintf("SELECT 1 FROM users WHERE name='%s' AND pwd='%s';", - addslashes($username), md5($password)); + ph_escape_string($username), md5($password)); $result = pg_query($connection, $query); if (pg_num_rows($result) > 0) { @@ -143,40 +145,40 @@ ?> ]]> - </programlisting> - </example> - </sect1> - - <sect1 id="security.database.sql-injection"> - <title>SQL "beoltás"</title> - <simpara> - Sok web fejlesztõ nincs tudatában annak, hogy hogyan lehet megbabrálni - az SQL utasításokat, ezért az SQL utasításokat megbízható parancsoknak - feltételezik. Ez azt jelenti, hogy az SQL lekérdezésekkel ki lehet - játszani a hozzáférés szabályozásokat, meg lehet kerülni a szabályos - engedélyezési folyamatokat , és néha az SQL lekérdezésekkel a gazdagépen - operációs rendszer szintû hozzáférést is lehet létrehozni. - </simpara> - <simpara> - A "közvetlen SQL utasítás befecskendezés" olyan módszer, amellyel a támadó - a régi SQL utasításokat módosítja vagy újakat ad hozzájuk annak érdekében, - hogy titkos információkhoz jusson hozzá, vagy felülírja azokat, vagy veszélyes - rendszer szintû parancsokat futtasson az adatbázis gazdagépén. Ez olyan - alkalmazások esetén tehetõ meg, amelyek a felhasználótól származó adatokból - és statikus paraméterekbõl állítanak össze SQL lekérdezéseket. Sajnos, a - következõ példák mind megtörtént eseteken alapulnak. - </simpara> - <para> - Az, hogy az adatbázishoz superuserként (olyan személyként, aki superusert - képes létrehozni) csatlakozott az alkalmazás, és a bevitt adatok ellenõrzésének - hiánya odavezethet, hogy a támadó superuser hozzáférést hozhat létre az - adatbázishoz. - <example> - <title> - A keresési eredmények lapokra tördelése ... és superuserek létrehozása - (PostgreSQL) - </title> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </example> + </sect1> + + <sect1 id="security.database.sql-injection"> + <title>SQL "beoltás"</title> + <simpara> + Sok web fejlesztõ nincs tudatában annak, hogy hogyan lehet megbabrálni + az SQL utasításokat, ezért az SQL utasításokat megbízható parancsoknak + feltételezik. Ez azt jelenti, hogy az SQL lekérdezésekkel ki lehet + játszani a hozzáférés szabályozásokat, meg lehet kerülni a szabályos + engedélyezési folyamatokat , és néha az SQL lekérdezésekkel a gazdagépen + operációs rendszer szintû hozzáférést is lehet létrehozni. + </simpara> + <simpara> + A "közvetlen SQL utasítás befecskendezés" olyan módszer, amellyel a támadó + a régi SQL utasításokat módosítja vagy újakat ad hozzájuk annak érdekében, + hogy titkos információkhoz jusson hozzá, vagy felülírja azokat, vagy veszélyes + rendszer szintû parancsokat futtasson az adatbázis gazdagépén. Ez olyan + alkalmazások esetén tehetõ meg, amelyek a felhasználótól származó adatokból + és statikus paraméterekbõl állítanak össze SQL lekérdezéseket. Sajnos, a + következõ példák mind megtörtént eseteken alapulnak. + </simpara> + <para> + Az, hogy az adatbázishoz superuserként (olyan személyként, aki superusert + képes létrehozni) csatlakozott az alkalmazás, és a bevitt adatok ellenõrzésének + hiánya odavezethet, hogy a támadó superuser hozzáférést hozhat létre az + adatbázishoz. + <example> + <title> + A keresési eredmények lapokra tördelése ... és superuserek létrehozása + (PostgreSQL) + </title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php @@ -185,15 +187,15 @@ $result = pg_query($conn, $query); ?> ]]> - </programlisting> - </example> - A szokványos felhasználó az 'elõzõ', 'következõ' linkekre kattint, ahol - az <varname>$offset</varname> az URL-be van kódolva. A szkript azt várja, - hogy <varname>$offset</varname> decimális szám. Mégis, valaki megpróbálhatja - a következõ utasítás <function>urlencode</function> alakját hozzáfûzni - az URL-hez: - <informalexample> - <programlisting> + </programlisting> + </example> + A szokványos felhasználó az 'elõzõ', 'következõ' linkekre kattint, ahol + az <varname>$offset</varname> az URL-be van kódolva. A szkript azt várja, + hogy <varname>$offset</varname> decimális szám. Mégis, valaki megpróbálhatja + a következõ utasítás <function>urlencode</function> alakját hozzáfûzni + az URL-hez: + <informalexample> + <programlisting> <![CDATA[ 0; insert into pg_shadow(usename,usesysid,usesuper,usecatupd,passwd) @@ -201,36 +203,36 @@ from pg_shadow where usename='postgres'; -- ]]> - </programlisting> - </informalexample> - Ha ez megtörténne, akkor a szkript megajándékozná a támadót egy superuser - hozzáféréssel. A <literal>0;</literal> arra való, hogy érvényes offset-et - biztosítson az eredeti lekérdezésnek. - </para> - <note> - <para> - Általános módszer, hogy a <literal>--</literal> jellel kényszerítik ki, - hogy az SQL elemzõ figyelmen kívül hagyja a lekérdezésként átadott - string fennmaradó részét, mivel ez a megjegyzés szabványos jelölése - SQL-ben. - </para> - </note> - <para> - Egy lehetséges módja a jelszavak megszerzésének, hogy kijátszák a keresõ - oldalak találati listájának lekérdezéseit. A támadónak mindössze annyit - kell tennie, hogy végig próbálja melyik elküldött SQL lekérdezésben használt - változó nincs megfelelõen lekezelve. Ezeket általában egy megelõzõ ûrlapon - lehet beállítani, hogy testre szabjuk a <literal>SELECT</literal> utasítás - <literal>WHERE, ORDER BY, LIMIT</literal> és <literal>OFFSET</literal> - klauzuláit. Ha a használt adatbáziskezelõ támogatja a <literal>UNION</literal> - szerkezetet, akkor a támadó esetleg hozzáfûzhet egy teljesen új lekérdezést - a már meglevõhöz, hogy kilistázza valamelyik táblában tárolt jelszavakat. - Titkosított tárolás erõsen ajánlott! - <example> - <title> - Árucikkek listázása ... és néhány jelszóé (valamilyen adatbázis kezelõ) - </title> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </informalexample> + Ha ez megtörténne, akkor a szkript megajándékozná a támadót egy superuser + hozzáféréssel. A <literal>0;</literal> arra való, hogy érvényes offset-et + biztosítson az eredeti lekérdezésnek. + </para> + <note> + <para> + Általános módszer, hogy a <literal>--</literal> jellel kényszerítik ki, + hogy az SQL elemzõ figyelmen kívül hagyja a lekérdezésként átadott + string fennmaradó részét, mivel ez a megjegyzés szabványos jelölése + SQL-ben. + </para> + </note> + <para> + Egy lehetséges módja a jelszavak megszerzésének, hogy kijátszák a keresõ + oldalak találati listájának lekérdezéseit. A támadónak mindössze annyit + kell tennie, hogy végig próbálja melyik elküldött SQL lekérdezésben használt + változó nincs megfelelõen lekezelve. Ezeket általában egy megelõzõ ûrlapon + lehet beállítani, hogy testre szabjuk a <literal>SELECT</literal> utasítás + <literal>WHERE, ORDER BY, LIMIT</literal> és <literal>OFFSET</literal> + klauzuláit. Ha a használt adatbáziskezelõ támogatja a <literal>UNION</literal> + szerkezetet, akkor a támadó esetleg hozzáfûzhet egy teljesen új lekérdezést + a már meglevõhöz, hogy kilistázza valamelyik táblában tárolt jelszavakat. + Titkosított tárolás erõsen ajánlott! + <example> + <title> + Árucikkek listázása ... és néhány jelszóé (valamilyen adatbázis kezelõ) + </title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php @@ -241,52 +243,52 @@ ?> ]]> - </programlisting> - </example> - A lekérdezés statikus része egy másik <literal>SELECT</literal> utasítással - kombinálható, ami az összes jelszót kilistázza: - <informalexample> - <programlisting> + </programlisting> + </example> + A lekérdezés statikus része egy másik <literal>SELECT</literal> utasítással + kombinálható, ami az összes jelszót kilistázza: + <informalexample> + <programlisting> <![CDATA[ ' union select '1', concat(uname||'-'||passwd) as name, '1971-01-01', '0' from usertable; -- ]]> - </programlisting> - </informalexample> - Ha ezt a lekérdezést (a <literal>'</literal> és <literal>--</literal> - megfelelõ használatával) valamelyik <varname>$query</varname>-ben használt - változóhoz sikerülne hozzárendelni, akkor a szörny felébredne. - </para> - <para> - SQL UPDATE parancsok ugyancsak ki vannak téve az adatbázisok elleni - támadásoknak. Ezeket az utasításokat is fenyegetik az elõzõekben megismert - megrövidítõ és hozzáfûzõ technikák. Ám emellett a támadó meghamisíthatja a - <literal>SET</literal> klauzulát is. Ebben az esetben némi séma - információval rendelkeznie kell a támadónak, hogy sikerrel járjon. Ezeket - az információkat az ûrlapváltozók neveibõl szerezhetik meg, vagy egyszerûen - próbálgatással. Az általánosan használt elnevezések a felhasználói névre és - jelszóra nem nagyon különböznek egymástól. - <example> - <title> - Jelszó átírásától ... új jogok megszerzéséig (valamilyen adatbázis kezelõ) - </title> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </informalexample> + Ha ezt a lekérdezést (a <literal>'</literal> és <literal>--</literal> + megfelelõ használatával) valamelyik <varname>$query</varname>-ben használt + változóhoz sikerülne hozzárendelni, akkor a szörny felébredne. + </para> + <para> + SQL UPDATE parancsok ugyancsak ki vannak téve az adatbázisok elleni + támadásoknak. Ezeket az utasításokat is fenyegetik az elõzõekben megismert + megrövidítõ és hozzáfûzõ technikák. Ám emellett a támadó meghamisíthatja a + <literal>SET</literal> klauzulát is. Ebben az esetben némi séma + információval rendelkeznie kell a támadónak, hogy sikerrel járjon. Ezeket + az információkat az ûrlapváltozók neveibõl szerezhetik meg, vagy egyszerûen + próbálgatással. Az általánosan használt elnevezések a felhasználói névre és + jelszóra nem nagyon különböznek egymástól. + <example> + <title> + Jelszó átírásától ... új jogok megszerzéséig (valamilyen adatbázis kezelõ) + </title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php $query = "UPDATE usertable SET pwd='$pwd' WHERE uid='$uid';"; ?> ]]> - </programlisting> - </example> - A rosszindulatú felhasználó a <literal>' or uid like'%admin%'; --</literal> - értéket adja át a <varname>$uid</varname> változónak, és ezzel - megváltoztatja az adminisztrátor jelszavát, vagy egyszerûen a - <varname>$pwd</varname>-nek a <literal>"hehehe', admin='yes', trusted=100 "</literal> - (lezáró szóközzel) értéket adva még több jogot szerez magának. Ezt az - SQL parancsot ezek így ferdítik el: - <informalexample> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </example> + A rosszindulatú felhasználó a <literal>' or uid like'%admin%'; --</literal> + értéket adja át a <varname>$uid</varname> változónak, és ezzel + megváltoztatja az adminisztrátor jelszavát, vagy egyszerûen a + <varname>$pwd</varname>-nek a <literal>"hehehe', admin='yes', trusted=100 "</literal> + (lezáró szóközzel) értéket adva még több jogot szerez magának. Ezt az + SQL parancsot ezek így ferdítik el: + <informalexample> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ // $uid == "' or uid like'%admin%'; --" $query = "UPDATE usertable SET pwd='...' WHERE uid='' or uid like '%admin%'; --';"; @@ -294,15 +296,15 @@ // $pwd == "hehehe', admin='yes', trusted=100 " $query = "UPDATE usertable SET pwd='hehehe', admin='yes', trusted=100 WHERE ..."; ]]> - </programlisting> - </informalexample> - </para> - <para> - Egy ijesztõ példa, hogyan lehet az adatbázis gazdagépén operációs - rendszerszintû parancsokat futtatni. - <example> - <title>Az adatbázis-gazdagép operációs rendszere elleni támadás (MSSQL Server)</title> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </informalexample> + </para> + <para> + Egy ijesztõ példa, hogyan lehet az adatbázis gazdagépén operációs + rendszerszintû parancsokat futtatni. + <example> + <title>Az adatbázis-gazdagép operációs rendszere elleni támadás (MSSQL Server)</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php @@ -311,91 +313,91 @@ ?> ]]> - </programlisting> - </example> - Ha a támadó az <literal>a%' exec master..xp_cmdshell 'net user test testpass /ADD' --</literal> - értéket küldi el a <varname>$prod</varname> változónak, akkor a - <varname>$query</varname> a következõképp alakul: - <informalexample> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </example> + Ha a támadó az <literal>a%' exec master..xp_cmdshell 'net user test testpass /ADD' --</literal> + értéket küldi el a <varname>$prod</varname> változónak, akkor a + <varname>$query</varname> a következõképp alakul: + <informalexample> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ $query = "SELECT * FROM products WHERE id LIKE '%a%' exec master..xp_cmdshell 'net user test testpass /ADD'--%'"; $result = mssql_query($query); ]]> - </programlisting> - </informalexample> - MSSQL Server futtatja a kötegbe fogott SQL utasításokat, köztük azt - is, amelyik új felhasználót vesz fel az adatbázis kiszolgálógépen. Ha - az alkalmazás <literal>sa</literal> jogosultsággal fut és az MSSQLSERVER - service megfelelõ jogokkal fut, akkor a támadónak most már hozzáférése van - ehhez a géphez. - </para> - <note> - <para> - A példák némelyike bizonyos adatbáziskezelõhöz kötõdik. Ez nem azt jelenti, - hogy hasonló támadás elképzelhetetlen más termékek ellen. Az általad - használt adatbázis-kezelõ ugyanilyen sérülékeny lehet, akár más módon. - </para> - </note> + </programlisting> + </informalexample> + MSSQL Server futtatja a kötegbe fogott SQL utasításokat, köztük azt + is, amelyik új felhasználót vesz fel az adatbázis kiszolgálógépen. Ha + az alkalmazás <literal>sa</literal> jogosultsággal fut és az MSSQLSERVER + service megfelelõ jogokkal fut, akkor a támadónak most már hozzáférése van + ehhez a géphez. + </para> + <note> + <para> + A példák némelyike bizonyos adatbáziskezelõhöz kötõdik. Ez nem azt jelenti, + hogy hasonló támadás elképzelhetetlen más termékek ellen. Az általad + használt adatbázis-kezelõ ugyanilyen sérülékeny lehet, akár más módon. + </para> + </note> - <sect2 id="security.database.avoiding"> - <title>Elhárítási módszerek</title> + <sect2 id="security.database.avoiding"> + <title>Elhárítási módszerek</title> + <simpara> + Ellenevetésként felmerülhet, hogy a példák többségében a támadónak + rendelkeznie kell valamennyi elõzetes információval az adatbázis + felépítésérõl. Ez igaz, de soha nem lehet tudni, hogy mikor, hol, hogyan + szerezhetik meg ezeket, és ha ez megtörtént, az adatbázisod védtelenné + válik. A behatolók könnyen hozzájuthatnank a program egy darabjához nyílt + forráskódú, vagy olyan nyilvánosan elérhetõ adatbázis-kezelõ programcsomag + használatakor, amelyik egy fórum vagy tartalomszolgáltató rendszer része. + Ez különösen veszélyes lehet, ha ezek kevéssé átgondoltak és gyengén + megtervezettek. + </simpara> + <simpara> + Ezek a támadások alapvetõen olyan programoknak a kijátszásán alapulnak, + amelyek a védelmet/biztonságot figyelmen kívül hagyva születtek. Soha nem + lehet megbízni semmilyen bejövõ adatban, fõleg ha az a kliens oldalról + érkezik, még akkor sem, ha az egy általunk megadott süti (cookie), vagy + rejtett mezõ (hidden input) értéke esetleg egy legördülõ lista eleme. + Még egy olyan ártatlan lekérdezés, mint ami az elsõ példában látható, + katasztrófát okozhat. + </simpara> + + <itemizedlist> + <listitem> <simpara> - Ellenevetésként felmerülhet, hogy a példák többségében a támadónak - rendelkeznie kell valamennyi elõzetes információval az adatbázis - felépítésérõl. Ez igaz, de soha nem lehet tudni, hogy mikor, hol, hogyan - szerezhetik meg ezeket, és ha ez megtörtént, az adatbázisod védtelenné - válik. A behatolók könnyen hozzájuthatnank a program egy darabjához nyílt - forráskódú, vagy olyan nyilvánosan elérhetõ adatbázis-kezelõ programcsomag - használatakor, amelyik egy fórum vagy tartalomszolgáltató rendszer része. - Ez különösen veszélyes lehet, ha ezek kevéssé átgondoltak és gyengén - megtervezettek. + Soha ne csatlakozz az adatbázishoz tulajdonosaként vagy superuser-ként. + Mindig kevés jogosultsággal rendelkezõ, testreszabott felhasználókat + használj! </simpara> + </listitem> + <listitem> <simpara> - Ezek a támadások alapvetõen olyan programoknak a kijátszásán alapulnak, - amelyek a védelmet/biztonságot figyelmen kívül hagyva születtek. Soha nem - lehet megbízni semmilyen bejövõ adatban, fõleg ha az a kliens oldalról - érkezik, még akkor sem, ha az egy általunk megadott süti (cookie), vagy - rejtett mezõ (hidden input) értéke esetleg egy legördülõ lista eleme. - Még egy olyan ártatlan lekérdezés, mint ami az elsõ példában látható, - katasztrófát okozhat. + Ellenõrizd a bejövõ adat típusát, hogy az a vártnak megfelelõ-e! A PHP + a bevitelt ellenõrzõ függvények széles körével rendelkezik kezdve + a legegyszerûbbektõl - pl.: <link + linkend="ref.var">Változókkal kapcsolatos függvények</link> közül + <function>is_numeric</function> vagy a <link + linkend="ref.ctype">Character Type Functions</link> közül a + <function>ctype_digit</function> - a <link + linkend="ref.pcre">Perl kompatibilis reguláris kifejezések</link> + támogatásáig. </simpara> - - <itemizedlist> - <listitem> - <simpara> - Soha ne csatlakozz az adatbázishoz tulajdonosaként vagy superuser-ként. - Mindig kevés jogosultsággal rendelkezõ, testreszabott felhasználókat - használj! - </simpara> - </listitem> - <listitem> - <simpara> - Ellenõrizd a bejövõ adat típusát, hogy az a vártnak megfelelõ-e! A PHP - a bevitelt ellenõrzõ függvények széles körével rendelkezik kezdve - a legegyszerûbbektõl - pl.: <link - linkend="ref.var">Változókkal kapcsolatos függvények</link> közül - <function>is_numeric</function> vagy a <link - linkend="ref.ctype">Character Type Functions</link> közül a - <function>ctype_digit</function> - a <link - linkend="ref.pcre">Perl kompatibilis reguláris kifejezések</link> - támogatásáig. - </simpara> - </listitem> - <listitem> - <para> - Ha az alkalmazás számot vár, akkor megfontolandó az - <function>is_numeric</function> függvénnyel ellenõrizni a típusát, vagy - csendben megváltoztatni a típusát a <function>settype</function> - függvénnyel, vagy szám szerinti ábrázolását használni az - <function>sprintf</function> függvénnyel. - <example> - <title> - A lapozáshoz használt lekérdezés összeállításának biztonságosabb módja - </title> - <programlisting role="php"> + </listitem> + <listitem> + <para> + Ha az alkalmazás számot vár, akkor megfontolandó az + <function>is_numeric</function> függvénnyel ellenõrizni a típusát, vagy + csendben megváltoztatni a típusát a <function>settype</function> + függvénnyel, vagy szám szerinti ábrázolását használni az + <function>sprintf</function> függvénnyel. + <example> + <title> + A lapozáshoz használt lekérdezés összeállításának biztonságosabb módja + </title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php @@ -407,55 +409,55 @@ ?> ]]> - </programlisting> - </example> - </para> - </listitem> - <listitem> - <simpara> - Idézõjelek közé kell tenni minden nem szám jellegû, felhasználótól - származó adatot, erre használható az adatbázis-specifikus - escape függvény (pl. <function>mysql_escape_string</function>, - <function>sql_escape_string</function>, stb.). - Ha nincs ilyen adatbázis-specifikus escape mechanizmus, akkor - hasznosnak bizonyulhatnak az <function>addslashes</function> és a - <function>str_replace</function> függvények (az adatbázistól függõen). - Lásd még - <link linkend="security.database.storage">az elsõ példát</link>! - Ahogy a példa is mutatja, a statikus részbe beírt idézõjelek - nem elegendõek, mivel ez a lekérdezést könnyen feltörhetõvé teszi. - </simpara> - </listitem> - <listitem> - <simpara> - Semmilyen adatbázisra jellemzõ információt - különösen - szerkezetit - nem szabad kiírni, ha törik, ha szakad. - Lásd még: <link - linkend="security.errors">Hibajelzés</link> és <link - linkend="ref.errorfunc">Hibakezelõ és naplózó függvények</link>! - </simpara> - </listitem> - <listitem> - <simpara> - Tárolt eljársokat és elõre definiált kurzorokat is használhatsz, hogy - az adatbázis elérést absztraháld annak érdekében, hogy a felhasználók - ne közvetlenül a táblákhoz vagy nézetekhez férjenek hozzá. Ennek a - megoldás azonban egyéb hatásai vannak. - </simpara> - </listitem> - </itemizedlist> - + </programlisting> + </example> + </para> + </listitem> + <listitem> + <simpara> + Idézõjelek közé kell tenni minden nem szám jellegû, felhasználótól + származó adatot, erre használható az adatbázis-specifikus + escape függvény (pl. <function>mysql_escape_string</function>, + <function>sql_escape_string</function>, stb.). + Ha nincs ilyen adatbázis-specifikus escape mechanizmus, akkor + hasznosnak bizonyulhatnak az <function>addslashes</function> és a + <function>str_replace</function> függvények (az adatbázistól függõen). + Lásd még + <link linkend="security.database.storage">az elsõ példát</link>! + Ahogy a példa is mutatja, a statikus részbe beírt idézõjelek + nem elegendõek, mivel ez a lekérdezést könnyen feltörhetõvé teszi. + </simpara> + </listitem> + <listitem> + <simpara> + Semmilyen adatbázisra jellemzõ információt - különösen + szerkezetit - nem szabad kiírni, ha törik, ha szakad. + Lásd még: <link + linkend="security.errors">Hibajelzés</link> és <link + linkend="ref.errorfunc">Hibakezelõ és naplózó függvények</link>! + </simpara> + </listitem> + <listitem> <simpara> - Ezeken kívül, hasznot hajthat a lekérdezések naplózása akár a szkripteken - belül, akár ha az adatbázis kezelõ maga teszi ezt. Nyilvánvalóan ez nem - tud megakadályozni egyetlen ártalmas próbálkozást sem, de segítséget - nyújthat annak felderítésében, hogy melyik alkalmazás lett kijátszva. A - naplózás önmagában nem, csak a benne megjelenõ információkon keresztül - válik hasznossá: általában a több részlet, hasznosabb. + Tárolt eljársokat és elõre definiált kurzorokat is használhatsz, hogy + az adatbázis elérést absztraháld annak érdekében, hogy a felhasználók + ne közvetlenül a táblákhoz vagy nézetekhez férjenek hozzá. Ennek a + megoldás azonban egyéb hatásai vannak. </simpara> - </sect2> - </sect1> - </chapter> + </listitem> + </itemizedlist> + + <simpara> + Ezeken kívül, hasznot hajthat a lekérdezések naplózása akár a szkripteken + belül, akár ha az adatbázis kezelõ maga teszi ezt. Nyilvánvalóan ez nem + tud megakadályozni egyetlen ártalmas próbálkozást sem, de segítséget + nyújthat annak felderítésében, hogy melyik alkalmazás lett kijátszva. A + naplózás önmagában nem, csak a benne megjelenõ információkon keresztül + válik hasznossá: általában a több részlet, hasznosabb. + </simpara> + </sect2> + </sect1> +</chapter> <!-- Keep this comment at the end of the file Local variables: http://cvs.php.net/viewvc.cgi/phpdoc-hu/security/errors.xml?r1=1.5&r2=1.6&diff_format=u Index: phpdoc-hu/security/errors.xml diff -u phpdoc-hu/security/errors.xml:1.5 phpdoc-hu/security/errors.xml:1.6 --- phpdoc-hu/security/errors.xml:1.5 Fri Mar 18 01:06:27 2005 +++ phpdoc-hu/security/errors.xml Sun Mar 18 14:58:56 2007 @@ -1,54 +1,56 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!-- EN-Revision: 1.7 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- EN-Revision: 1.8 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- CREDITS: chappy --> +<!-- Reviewed: no --> <!-- HU: Last EN-Revision before HU-split: 1.48 --> <!-- EN: Last Revision before split: 1.66 --> <!-- EN: splitted from ./index.xml, last change in rev 1.66 --> - <chapter id="security.errors"> - <title>Hibakezelés</title> - <para> - A PHP biztonsági kérdések felõl a hibajelzéseknek két oldaluk van. - Az egyiket nézve hasznos a védelem növelése szempontjából, a másik - szemszögbõl viszont káros. - </para> - <para> - Egy szokásos támadási technika minél több információ begyûjtése - a rendszerrõl. Ezt úgy próbálják megoldani, hogy helytelen - adatokat küldenek be, és rögzítik a hibaüzenetek típusait - és környezetüket. Ez lehetõséget ad a crackernek, hogy - elég információt gyûjtsön a rendszerrõl, és meghatározza - a lehetséges gyenge pontokat. Ha például a támadó összeszedegetett - elég információt az elõzõ ûrlap kitöltések alapján, akkor - megpróbálhatja a változókat felülírni vagy megváltoztatni õket: - <example> - <title>Változók elleni támadás egy HTML oldallal</title> - <programlisting role="php"> +<chapter id="security.errors"> + <title>Hibakezelés</title> + <para> + A PHP biztonsági kérdések felõl a hibajelzéseknek két oldaluk van. + Az egyiket nézve hasznos a védelem növelése szempontjából, a másik + szemszögbõl viszont káros. + </para> + <para> + Egy szokásos támadási technika minél több információ begyûjtése + a rendszerrõl. Ezt úgy próbálják megoldani, hogy helytelen + adatokat küldenek be, és rögzítik a hibaüzenetek típusait + és környezetüket. Ez lehetõséget ad a crackernek, hogy + elég információt gyûjtsön a rendszerrõl, és meghatározza + a lehetséges gyenge pontokat. Ha például a támadó összeszedegetett + elég információt az elõzõ ûrlap kitöltések alapján, akkor + megpróbálhatja a változókat felülírni vagy megváltoztatni õket: + <example> + <title>Változók elleni támadás egy HTML oldallal</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <form method="post" action="tamadas_celpontja?usernev=rosszize&jelszo=rosszize"> <input type="hidden" name="usernev" value="rosszize"> <input type="hidden" name="jelszo" value="rosszize"> </form> ]]> - </programlisting> - </example> - </para> - <para> - A PHP által visszaadott hibaüzenetek általában hasznosak - a hibákat keresõ fejlesztõ számára, megjelölve a fájlt, és - a függvényt, ami hibás, megadva a megfelelõ programsor számát. - Ez az összes információ, amit ki lehet nyerni. Nem ritka, - hogy egy PHP fejlesztõ a <function>show_source</function>, - <function>highlight_string</function>, vagy - <function>highlight_file</function> függvényeket a - fejlesztés során hibakeresésre is használja, de egy élesben - lévõ webhelyen ez rejtett változókat, ellenõrizetlen kódokat, - és más veszélyes információkat fedhet fel. Kifejezetten veszélyes - beépített hibakezelõvel rendelkezõ ismert forrású kódok használata. - Ha a támadó ráismer valamilyen általános programozási technikára, akkor - megpróbálhatja a nyers erõre alapozva feltörni az oldalt a - különbözõ megszokott hibakeresõ (debugging) változók elküldésével: - <example> - <title>Szokványos hibakeresõ változók kihasználása</title> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </example> + </para> + <para> + A PHP által visszaadott hibaüzenetek általában hasznosak + a hibákat keresõ fejlesztõ számára, megjelölve a fájlt, és + a függvényt, ami hibás, megadva a megfelelõ programsor számát. + Ez az összes információ, amit ki lehet nyerni. Nem ritka, + hogy egy PHP fejlesztõ a <function>show_source</function>, + <function>highlight_string</function>, vagy + <function>highlight_file</function> függvényeket a + fejlesztés során hibakeresésre is használja, de egy élesben + lévõ webhelyen ez rejtett változókat, ellenõrizetlen kódokat, + és más veszélyes információkat fedhet fel. Kifejezetten veszélyes + beépített hibakezelõvel rendelkezõ ismert forrású kódok használata. + Ha a támadó ráismer valamilyen általános programozási technikára, akkor + megpróbálhatja a nyers erõre alapozva feltörni az oldalt a + különbözõ megszokott hibakeresõ (debugging) változók elküldésével: + <example> + <title>Szokványos hibakeresõ változók kihasználása</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <form method="post" action="tamadas_celpontja?errors=Y&amp;showerrors=1&debug=1"> <input type="hidden" name="errors" value="Y"> @@ -56,65 +58,65 @@ <input type="hidden" name="debug" value="1"> </form> ]]> - </programlisting> - </example> - </para> - <para> - A hibakezelés módjától függetlenül az a lehetõség, hogy egy rendszerben - hibák után kuthatnak, odavezet, hogy a támadók is több információhoz - jutnak. - </para> - <para> - Az általános hibaüzenetek nagyrészébõl például beazonosítható, hogy - a rendszer PHP-t használ. Ha a támadó egy .html oldalt látott, - és ismert hibákat kihasználva meg akarta tudni, hogy - milyen alkalmazást használ a rendszer, hibás adatokat beküldve - azonosíthatja, hogy az oldalt egy PHP program állította elõ. - </para> - <para> - Egy függvényhiba elárulhatja, hogy a rendszer milyen - adatbázismotort használ, vagy hogy milyen programozói - stílussal készült az adott weblap. Ez mélyebb kutatásokra - ad lehetõséget nyitott adatbázisportok irányában, vagy - tipikus hibák illetve gyengeségek keresését jelentheti. - Különbözõ hibás adatok küldésével a támadó meg tudja - állapítani, hogy milyen sorrendben végzed az azonosításokat - (a hibák sorszámaiból). Ezzel a gyenge pontok is könnyen - megtalálhatóak egy szkriptben. - </para> - <para> - A fájlrendszer vagy általános PHP hibák jelezhetik, hogy - milyen jogokkal rendelkezik a webszerver, és megmutathatják - a fájlok elrendezését és struktúráját. A fejlesztõ által - írt hibás kód súlyosbíthatja a helyzetet, egykori - 'rejtett' információk könnyû kiderítését téve lehetõvé. - </para> - <para> - Három megoldási lehetõség adódik erre a problémára. Az elsõ, megvizsgálni - alaposan a függvényeket, és megpróbálni elkerülni a hibákat. A második a - a hibajelzés kikapcsolása a teljes kódon belül. A harmadik a PHP - testreszabható hibajelentési funkcióinak használata, hogy saját hibakezelõket - definiálj. A már megtett biztonsági intézkedésektõl függõen esetleg - mindhárom fenti módszert választható. - </para> - <para> - Megelõzendõ a bajt hasznot hajthat a PHP beépített - <function>error_reporting</function> függvénye, amely segít - biztonságosabbá tenni a programokat és megtalálni a változók - vészelyeket rejtõ használati formáit. A bevezetés elõtti tesztelés - során E_ALL beálllítással gyorsan meg lehet találni azokat a pontokat, - ahol a változók könnyen és/vagy rosszindulatúan módosíthatók. Ha - a program már kész bevezetésére, teljesen kikapcsolhatod a - hibajelentést az <function>error_reporting</function> 0-ra állításával, - vagy kikakpcsolod a hibák megmutatását a &php.ini; - <literal>display_errors</literal> opciójával, ezzel - teljesen leszigetelve a kódot a további vizslatásoktól. - Ha az utóbbit választod, meg kell adnod a naplófájl útvonalát az - <literal>error_log</literal> ini direktívával, majd a - <literal>log_errors</literal> direktívát on-ra kell állítanod. - <example> - <title>Veszélyes változók felderítése az E_ALL segítségével</title> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </example> + </para> + <para> + A hibakezelés módjától függetlenül az a lehetõség, hogy egy rendszerben + hibák után kuthatnak, odavezet, hogy a támadók is több információhoz + jutnak. + </para> + <para> + Az általános hibaüzenetek nagyrészébõl például beazonosítható, hogy + a rendszer PHP-t használ. Ha a támadó egy .html oldalt látott, + és ismert hibákat kihasználva meg akarta tudni, hogy + milyen alkalmazást használ a rendszer, hibás adatokat beküldve + azonosíthatja, hogy az oldalt egy PHP program állította elõ. + </para> + <para> + Egy függvényhiba elárulhatja, hogy a rendszer milyen + adatbázismotort használ, vagy hogy milyen programozói + stílussal készült az adott weblap. Ez mélyebb kutatásokra + ad lehetõséget nyitott adatbázisportok irányában, vagy + tipikus hibák illetve gyengeségek keresését jelentheti. + Különbözõ hibás adatok küldésével a támadó meg tudja + állapítani, hogy milyen sorrendben végzed az azonosításokat + (a hibák sorszámaiból). Ezzel a gyenge pontok is könnyen + megtalálhatóak egy szkriptben. + </para> + <para> + A fájlrendszer vagy általános PHP hibák jelezhetik, hogy + milyen jogokkal rendelkezik a webszerver, és megmutathatják + a fájlok elrendezését és struktúráját. A fejlesztõ által + írt hibás kód súlyosbíthatja a helyzetet, egykori + 'rejtett' információk könnyû kiderítését téve lehetõvé. + </para> + <para> + Három megoldási lehetõség adódik erre a problémára. Az elsõ, megvizsgálni + alaposan a függvényeket, és megpróbálni elkerülni a hibákat. A második a + a hibajelzés kikapcsolása a teljes kódon belül. A harmadik a PHP + testreszabható hibajelentési funkcióinak használata, hogy saját hibakezelõket + definiálj. A már megtett biztonsági intézkedésektõl függõen esetleg + mindhárom fenti módszert választható. + </para> + <para> + Megelõzendõ a bajt hasznot hajthat a PHP beépített + <function>error_reporting</function> függvénye, amely segít + biztonságosabbá tenni a programokat és megtalálni a változók + vészelyeket rejtõ használati formáit. A bevezetés elõtti tesztelés + során E_ALL beálllítással gyorsan meg lehet találni azokat a pontokat, + ahol a változók könnyen és/vagy rosszindulatúan módosíthatók. Ha + a program már kész bevezetésére, teljesen kikapcsolhatod a + hibajelentést az <function>error_reporting</function> 0-ra állításával, + vagy kikakpcsolod a hibák megmutatását a &php.ini; + <literal>display_errors</literal> opciójával, ezzel + teljesen leszigetelve a kódot a további vizslatásoktól. + Ha az utóbbit választod, meg kell adnod a naplófájl útvonalát az + <literal>error_log</literal> ini direktívával, majd a + <literal>log_errors</literal> direktívát on-ra kell állítanod. + <example> + <title>Veszélyes változók felderítése az E_ALL segítségével</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php if ($usernev) { // nincs inicializálva vagy ellenõrizve használat elõtt @@ -125,10 +127,10 @@ } ?> ]]> - </programlisting> - </example> - </para> - </chapter> + </programlisting> + </example> + </para> +</chapter> <!-- Keep this comment at the end of the file Local variables: http://cvs.php.net/viewvc.cgi/phpdoc-hu/security/globals.xml?r1=1.7&r2=1.8&diff_format=u Index: phpdoc-hu/security/globals.xml diff -u phpdoc-hu/security/globals.xml:1.7 phpdoc-hu/security/globals.xml:1.8 --- phpdoc-hu/security/globals.xml:1.7 Mon Apr 11 19:35:16 2005 +++ phpdoc-hu/security/globals.xml Sun Mar 18 14:58:56 2007 @@ -1,38 +1,40 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!-- EN-Revision: 1.5 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- EN-Revision: 1.6 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- CREDITS: chappy --> +<!-- Reviewed: no --> <!-- HU: Last EN-Revision before HU-split: 1.48 --> <!-- EN: Last Revision before split: 1.66 --> <!-- EN: splitted from ./index.xml, last change in rev 1.66 --> - <chapter id="security.globals"> - <title>Globálisan is elérhetõ változók (Register Globals) használata</title> - <para> - A legvitatottabb változtatás a PHP-ben talán az, amikor - <link linkend="ini.register-globals">register_globals</link> - direktíva alapértelmezett értéke ON-ról OFF-ra változott a - PHP <ulink url="&url.php.release4.2.0;">4.2.0</ulink>-ban. - Erre a direktívára való támaszkodás meglehetõsen népszerû volt, sokan még - azt sem tudták, hogy létezik és azt feltételezték, hogy ez csupán a PHP - mûködésének tudható be. - Ez az oldal azt taglalja, hogyan lehet nem biztonságos kódot írni ezzel a - direktívával, de tartsd észben azt is, hogy maga a direktíva nem veszélyes, - annál inkább az a helytelen használata. - </para> - <para> - Amikor a register_globals be van állítva, megmérgezi a szkriptjeidet - mindenféle változóval, mint például a HTML formokból származókkal. Ehhez - hozzájön az, hogy a PHP nem követeli meg a változók inicializálását, így - sokkal könnyeb veszélyes kódot írni. Nehéz döntés volt, de a PHP közösség - úgy döntött, hogy ez a direktíva alap állapotban ki kell legyen kapcsolva. - Amikor bekapcsolt állapotban van, úgy használják a változókat, hogy - valójában nem is tudják honnan származik, csak feltételezik. A szkriptben - definiált változók összekeverednek a felhasználótól érkezõkkel, de a - register_globals kikapcsolása ezt megváltoztatja. Itt egy példa, amely a - register_globals helytelen használatát szemlélteti: - </para> - <para> - <example> - <title>Helytelen használat register_globals = on esetben</title> - <programlisting role="php"> +<chapter id="security.globals"> + <title>Globálisan is elérhetõ változók (Register Globals) használata</title> + <para> + A legvitatottabb változtatás a PHP-ben talán az, amikor + <link linkend="ini.register-globals">register_globals</link> + direktíva alapértelmezett értéke ON-ról OFF-ra változott a + PHP <ulink url="&url.php.release4.2.0;">4.2.0</ulink>-ban. + Erre a direktívára való támaszkodás meglehetõsen népszerû volt, sokan még + azt sem tudták, hogy létezik és azt feltételezték, hogy ez csupán a PHP + mûködésének tudható be. + Ez az oldal azt taglalja, hogyan lehet nem biztonságos kódot írni ezzel a + direktívával, de tartsd észben azt is, hogy maga a direktíva nem veszélyes, + annál inkább az a helytelen használata. + </para> + <para> + Amikor a register_globals be van állítva, megmérgezi a szkriptjeidet + mindenféle változóval, mint például a HTML formokból származókkal. Ehhez + hozzájön az, hogy a PHP nem követeli meg a változók inicializálását, így + sokkal könnyeb veszélyes kódot írni. Nehéz döntés volt, de a PHP közösség + úgy döntött, hogy ez a direktíva alap állapotban ki kell legyen kapcsolva. + Amikor bekapcsolt állapotban van, úgy használják a változókat, hogy + valójában nem is tudják honnan származik, csak feltételezik. A szkriptben + definiált változók összekeverednek a felhasználótól érkezõkkel, de a + register_globals kikapcsolása ezt megváltoztatja. Itt egy példa, amely a + register_globals helytelen használatát szemlélteti: + </para> + <para> + <example> + <title>Helytelen használat register_globals = on esetben</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php // $jogosult = true csak akkor ha a felhasználó sikeresen azonosítva van @@ -49,32 +51,32 @@ } ?> ]]> - </programlisting> - </example> - </para> - <para> - Amikor register_globals = on, a fenti logikánkon kicsit javítani kell. - Amikor off, a <varname>$jogosult</varname> változó nem állítható be a - felhasználótól érkezõ adatokból, tehát minden rendben, bár valójában a - változók inicializálása rendszerint jó programozási gyakorlat. Például a - fenti kódrészletben elõbb egy <literal>$jogosult = false</literal> - értékadást kellett volna írnunk. Ha így teszünk, a kódunk mûködik a - register_globals on és off értékével egyaránt, azaz a felhasználók alapból - jogosulatlanok lesznek. - </para> - <para> - Egy másik példa a <link linkend="ref.session">munkamenetkezelés</link>hez - kötõdik. - Amikor register_globals = on, az alábbi példában használhatnánk egy - <varname>$usernev</varname> változót, de gondolj bele, hogy a - <varname>$usernev</varname> máshonnan is származhat, mint például GET - paraméterbõl (URL-en keresztül). - </para> - <para> - <example> - <title>Példa munkamenetek használatára, register_globals on vagy - off</title> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </example> + </para> + <para> + Amikor register_globals = on, a fenti logikánkon kicsit javítani kell. + Amikor off, a <varname>$jogosult</varname> változó nem állítható be a + felhasználótól érkezõ adatokból, tehát minden rendben, bár valójában a + változók inicializálása rendszerint jó programozási gyakorlat. Például a + fenti kódrészletben elõbb egy <literal>$jogosult = false</literal> + értékadást kellett volna írnunk. Ha így teszünk, a kódunk mûködik a + register_globals on és off értékével egyaránt, azaz a felhasználók alapból + jogosulatlanok lesznek. + </para> + <para> + Egy másik példa a <link linkend="ref.session">munkamenetkezelés</link>hez + kötõdik. + Amikor register_globals = on, az alábbi példában használhatnánk egy + <varname>$usernev</varname> változót, de gondolj bele, hogy a + <varname>$usernev</varname> máshonnan is származhat, mint például GET + paraméterbõl (URL-en keresztül). + </para> + <para> + <example> + <title>Példa munkamenetek használatára, register_globals on vagy + off</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php // Nem tudhatjuk, hogy a $usernev honnan származik, de azt igen, hogy @@ -91,33 +93,33 @@ } ?> ]]> - </programlisting> - </example> - </para> - <para> - Okosan használva, még azt képes lehet jelezni, ha hamisítást - kíséreltek meg. Ha elõre tudható, hogy mely változóknak honnan - kell érkezniük, akkor azt is megvizsgálhatod, hogy vajon más módon nem - próbálták-e elküldeni ezt a változót. Ez nem garantálja, hogy az adatok - nem hamisíthatók, azonban megköveteli a támadótól, hogy az rátaláljon - a megfelelõ hamisítási módszerre. - - Az is lehetséges, hogy megelõzõ intézkedéseket tegyünk, hogy figyelmeztetést - kapjunk, amikor hamisítást kíséreltek meg. Ha elõre tudható, hogy mely - változóknak pontosan honnan kell érkezniük, akkor azt is megvizsgálhatod, - hogy vajon más módon nem próbálták-e elküldeni ezt a változót. Ez nem - garantálja, hogy az adatok nem hamisíthatók, azonban megköveteli a - támadótól, hogy az rátaláljon a megfelelõ hamisítási módszerre. - Ha nem számít, hogy a beküldött adat honnan jön, - használhatod a <varname>$_REQUEST</varname>-et, mivel ez tartalmazza a GET, - POST és COOKIE adatok keverékét. Lásd még a kézikönyv <link - linkend="language.variables.external">PHP-n kívüli változók</link> - használatáról szóló részt. - </para> - <para> - <example> - <title>Egyszerû "változómérgezés" feltárása</title> - <programlisting role="php"> + </programlisting> + </example> + </para> + <para> + Okosan használva, még azt képes lehet jelezni, ha hamisítást + kíséreltek meg. Ha elõre tudható, hogy mely változóknak honnan + kell érkezniük, akkor azt is megvizsgálhatod, hogy vajon más módon nem + próbálták-e elküldeni ezt a változót. Ez nem garantálja, hogy az adatok + nem hamisíthatók, azonban megköveteli a támadótól, hogy az rátaláljon + a megfelelõ hamisítási módszerre. + + Az is lehetséges, hogy megelõzõ intézkedéseket tegyünk, hogy figyelmeztetést + kapjunk, amikor hamisítást kíséreltek meg. Ha elõre tudható, hogy mely + változóknak pontosan honnan kell érkezniük, akkor azt is megvizsgálhatod, + hogy vajon más módon nem próbálták-e elküldeni ezt a változót. Ez nem + garantálja, hogy az adatok nem hamisíthatók, azonban megköveteli a + támadótól, hogy az rátaláljon a megfelelõ hamisítási módszerre. + Ha nem számít, hogy a beküldött adat honnan jön, + használhatod a <varname>$_REQUEST</varname>-et, mivel ez tartalmazza a GET, + POST és COOKIE adatok keverékét. Lásd még a kézikönyv <link + linkend="language.variables.external">PHP-n kívüli változók</link> + használatáról szóló részt. + </para> + <para> + <example> + <title>Egyszerû "változómérgezés" feltárása</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php if (isset($_COOKIE['MAGIC_COOKIE'])) { @@ -139,25 +141,25 @@ } ?> ]]> - </programlisting> - </example> - </para> - <para> - A register_globals kikapcsolása természetesen nem jelenti azt, hogy a kódod - biztonságos. Minden beérkezõ adatot valamilyen egyéb módon is ellenõrizni - kell. Mindig ellenõrizd a felhasználótól érkezõ adatokat és inicializáld a - változóidat! Az inicializálatlan változók felfedezéséhez bekapcsolhatod az - <function>error_reporting</function>-ot hogy kiírja az - <constant>E_NOTICE</constant> szintû hibákat. - </para> - <para> - A <link linkend="faq.misc.registerglobals">FAQ</link>-ban olvashatsz arról, - hogyan lehet emulálni a register_globals On vagy Off értékét. - </para> + </programlisting> + </example> + </para> + <para> + A register_globals kikapcsolása természetesen nem jelenti azt, hogy a kódod + biztonságos. Minden beérkezõ adatot valamilyen egyéb módon is ellenõrizni + kell. Mindig ellenõrizd a felhasználótól érkezõ adatokat és inicializáld a + változóidat! Az inicializálatlan változók felfedezéséhez bekapcsolhatod az + <function>error_reporting</function>-ot hogy kiírja az + <constant>E_NOTICE</constant> szintû hibákat. + </para> + <para> + A <link linkend="faq.misc.registerglobals">FAQ</link>-ban olvashatsz arról, + hogyan lehet emulálni a register_globals On vagy Off értékét. + </para> - &note.superglobals; + &note.superglobals; - </chapter> +</chapter> http://cvs.php.net/viewvc.cgi/phpdoc-hu/security/variables.xml?r1=1.3&r2=1.4&diff_format=u Index: phpdoc-hu/security/variables.xml diff -u phpdoc-hu/security/variables.xml:1.3 phpdoc-hu/security/variables.xml:1.4 --- phpdoc-hu/security/variables.xml:1.3 Sun Aug 15 17:55:01 2004 +++ phpdoc-hu/security/variables.xml Sun Mar 18 14:58:56 2007 @@ -1,19 +1,21 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!-- EN-Revision: 1.3 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- EN-Revision: 1.4 Maintainer: bagilevi Status: ready --> +<!-- CREDITS: chappy --> +<!-- Reviewed: no --> <!-- HU: Last EN-Revision before HU-split: 1.48 --> <!-- EN: Last Revision before split: 1.66 --> <!-- EN: splitted from ./index.xml, last change in rev 1.66 --> - <chapter id="security.variables"> - <title>Felhasználótól érkezõ adatok</title> - <para> - A legtöbb probléma sok PHP programban nem a nyelvben rejlik, hanem - abból fakad, hogy a kód nem a biztonságosságot szem elõtt tartva - készült. Emiatt mindig kellõ idõt kell szánni annak ellenõrzésére, - hogy egy adott kódrészletre milyen hatással lehet egy váratlan hibás - adat. - <example> - <title>Veszélyes változóhasználat</title> - <programlisting role="php"> +<chapter id="security.variables"> + <title>Felhasználótól érkezõ adatok</title> + <para> + A legtöbb probléma sok PHP programban nem a nyelvben rejlik, hanem + abból fakad, hogy a kód nem a biztonságosságot szem elõtt tartva + készült. Emiatt mindig kellõ idõt kell szánni annak ellenõrzésére, + hogy egy adott kódrészletre milyen hatással lehet egy váratlan hibás + adat. + <example> + <title>Veszélyes változóhasználat</title> + <programlisting role="php"> <![CDATA[ <?php // egy fájl törlése a user könyvtárából... vagy @@ -28,56 +30,60 @@ exec ($ordogi_valtozo); ?> ]]> - </programlisting> - </example> - Mindig alaposan meg kell vizsgálni a felhasználók által beadott adatokat, - feltéve a következõ kérdéseket: - <itemizedlist> - <listitem> - <simpara> - Biztos, hogy ez a szkript csak a kívánt fájlokat fogja módosítani? - </simpara> - </listitem> - <listitem> - <simpara> - Elõfordulhat egy ponton, hogy szokatlan vagy nem kívánatos - adat jelenjen meg? - </simpara> - </listitem> - <listitem> - <simpara> - Használható-e az adott szkript nem kívánatos formában? - </simpara> - </listitem> - <listitem> - <simpara> - Felhasználható-e más szkriptekkel együtt egy negatív - hatás elérésére? - </simpara> - </listitem> - <listitem> - <simpara> - Megfelelõen naplózásra kerülnek-e a tranzakciók - (elérések, változtatások)? - </simpara> - </listitem> - </itemizedlist> - Kellõképpen átgondolva a fenti kérdéseket a szkript írásakor, megkímélhet - attól, hogy késõbb végiggondolva a problémákat szerencsétlen módon újra - kelljen írni a teljes kódot a védelem növelése érdekében. Ezzel sem lehet - garantálni a rendszer biztonságát, de segíthet annak növelésében/ - fenntartásában. - </para> - <para> - Számításba lehet venni a register_globals, magic_quotes és más kényelmi - szolgáltatások kikapcsolásának a gondolatát is, mivel ezek megfosztanak az - adatok forrásának, helyességének, tartalmának ismeretétõl. A PHP*t - maximális hibajelentési szinten használva - az error_reporting E_ALL - beállításával - figyelmeztetést ad elõzetes érték nélküli, definiálatlan - változókról, ezzel védve attól, hogy véletlenül hibás adatokkal dolgozzon - a program. - </para> - </chapter> + </programlisting> + </example> + </para> + <para> + Mindig alaposan meg kell vizsgálni a felhasználók által beadott adatokat, + feltéve a következõ kérdéseket: + <itemizedlist> + <listitem> + <simpara> + Biztos, hogy ez a szkript csak a kívánt fájlokat fogja módosítani? + </simpara> + </listitem> + <listitem> + <simpara> + Elõfordulhat egy ponton, hogy szokatlan vagy nem kívánatos + adat jelenjen meg? + </simpara> + </listitem> + <listitem> + <simpara> + Használható-e az adott szkript nem kívánatos formában? + </simpara> + </listitem> + <listitem> + <simpara> + Felhasználható-e más szkriptekkel együtt egy negatív + hatás elérésére? + </simpara> + </listitem> + <listitem> + <simpara> + Megfelelõen naplózásra kerülnek-e a tranzakciók + (elérések, változtatások)? + </simpara> + </listitem> + </itemizedlist> + </para> + <para> + Kellõképpen átgondolva a fenti kérdéseket a szkript írásakor, megkímélhet + attól, hogy késõbb végiggondolva a problémákat szerencsétlen módon újra + kelljen írni a teljes kódot a védelem növelése érdekében. Ezzel sem lehet + garantálni a rendszer biztonságát, de segíthet annak növelésében/ + fenntartásában. + </para> + <para> + Számításba lehet venni a register_globals, magic_quotes és más kényelmi + szolgáltatások kikapcsolásának a gondolatát is, mivel ezek megfosztanak az + adatok forrásának, helyességének, tartalmának ismeretétõl. A PHP*t + maximális hibajelentési szinten használva - az error_reporting E_ALL + beállításával - figyelmeztetést ad elõzetes érték nélküli, definiálatlan + változókról, ezzel védve attól, hogy véletlenül hibás adatokkal dolgozzon + a program. + </para> +</chapter> <!-- Keep this comment at the end of the file Local variables:
« previous php.doc.hu (#1612) next »